Gruber-Pataki Viktória vagyok, a legtöbben Vikinek szólítanak, a kisfiam pedig Anyammának nevezett el. Ennél találóbb és személyesebb felhasználónevet nem tudtam kitalálni, így ezen a néven írom a blogot.

Ugyan a második terhesség adta meg a lökést, hogy közzé tegyem a gondolataimat, de már korábban elkezdtem megírni az első várandósságommal kapcsolatos érzéseimet, történeteket, hogy ezekből mesélhessek a fiamnak. Persze azt hittem, hogy rengeteg időm lesz pocakosan, majd kisbaba mellett írni, de elszaladtak a hónapok, sőt most már mondhatjuk, hogy évek. Nagyjából az első trimeszter mérföldköveit sikerült megírnom neki. Most a Tesó érkezése elég erősen előhozta a majdnem két és fél évvel ezelőtti dilemmáimat és érzéseimet, így itt a tökéletes lehetőség, hogy pótoljam az elmaradásom.

Ezek az érzések nagy kontrasztban vannak azokkal, amiket most átélek. Arról nem is beszélve, hogy mennyire más munka mellett, illetve kisgyermek mellett babát várni. Sok témában megijedtem attól, hogy mennyire másképp élem meg most a várandósságot. Remélem, hogy ezeket a történeteket elmesélve, a különbségeket és hasonlóságokat elemezve nemcsak magamnak segítek a felkészülésben, hanem Neked is, kedves Olvasó!