Mi fán terem a manuálterápia?

A manuálterápia szót hallva talán van ötletünk, hogy mi is lehet az. Nekem sikerült leélnem 30 évet anélkül, hogy találkoztam volna vele. Bár utólag azt mondhatom, hogy korábban is sokat segíthetett volna egy ilyen szakember. A manuálterápia laikusként valahol a masszázs és a csontkovácsolás (meg biztos ezer más technika) ötvözése. Hivatalosan a manuálterápiás kezelés célja a támasztó- és mozgatórendszer fájdalmainak, elváltozásainak kezelése, következményeinek és tüneteinek enyhítése. De miért éppen most ismertem meg ezt a hivatást?

2018. október (21-22. hét)

Már meséltem, hogy néhány hete, amikor épp külföldön voltunk a tesómnál, egy rossz mozdulat hatására teljesen lerobbantam. Szerencsére egy hét alatt túl voltam a nehezén, azóta csak kevés mozdulat fáj. A gyógytornász tanácsára kerestem egy manuálterapeutát, hátha sikerül megszüntetni a probléma okát. 

Több budapesti szakembert is ajánlottak, de a kétévesem mellett inkább helyi manuálost vadásztam. Szerencsére a közösségi média megfelelő csoportjai eddig mindig hasznosnak bizonyultak, amikor jó szakembert kerestem. Most is így találtam rá egy szuper biatorbágyi anyukára, aki nemcsak manuálterapeuta, de kismama tornával is foglalkozik. Nehéz volt utolérni és időpontot kapni hozzá, de megérte a várakozást. 

Két kezeléssel helyrepakolta a csigolyáim és megszüntette azt az izom-összehúzódást, ami elősegítette a problémás állapotot. Pontos diagnózist ugyan nem beszéltünk meg, de amióta voltam a két kezelésen, azóta tünetmentes vagyok. A panaszok alapján különböző beszélgetéseknél szóba került a gerincsérv és az idegbecsípődés, vagy „csak” begyulladt egy ideg. De az is lehet, hogy a dolgok szerencsétlen összejátszásának volt köszönhető ez az újszerű kihívás. Az ok-okozati összefüggés nem tiszta. Amit tudni lehet: egy-két csigolyám nem volt a helyén; a keresztcsontom valamennyire elfordult; a medencét a jobb oldali bordaívvel összekötő izomköteg összehúzódott, ami felemelte a medencecsontomat. 

A kezelésekre a kisfiammal együtt tudtam menni, mert egy óra miatt nem szerettem volna senkit iderángatni a családból. Ráadásul annyira nem volt időpont, hogy az első alkalom az ebéd utáni altatás idejére esett. Hiába voltak nagyon klassz játékok helyben, meg persze én is készültem túlélő hátizsákkal, Zozi elég intenzíven sírdogált. Ilyenkor jön jól a szórakoztató elektronika. Otthon nincs tv/kütyü nézés, így szorult helyzetben már nem egyszer mentett meg egy-egy animált gyerekdal-válogatás az ideg-összeroppanástól. Sajnos a kellemetlen emlék így is erősebb volt Zoziban, mert másodszor is elég sírósan indultunk a dolognak. Azóta viszont rendszeresen, érdeklődéssel a hangjában meséli, hogy „Anya hátát megvizsgálták”. 

Sok témát át tudtunk beszélni a gyógytornásszal és a manuálossal is. Minthogy mindketten többgyerekes anyukák, saját tapasztalat alapján se próbáltak olyan tanácsokkal ellátni, amik egy kétéves, örökmozgó anyamatrica mellett kivitelezhetetlenek lennének. Nyilván hangsúlyozták a rendszeres torna fontosságát, és a tudatos odafigyelést a megterhelőbb mozdulatokra. A jó hír viszont, hogy a fő üzenet az volt, hogy éppen elég annyira figyelnem magamra, mint egy átlagos várandósságnál.

Négy héttel az eset után semmit nem érzek az egészből. Innentől lesz igazán nehéz beiktatni a nyújtózó és erősítő gyakorlatokat. Sajnos még így is, hogy láttam, milyen következménye lehet akár egy szerencsétlen mozdulatnak, érzem, hogy egyre lejjebb szorul a prioritási listán a torna. Pedig az eset óta másképp tekintek arra, hogy van egy egészséges testem, amit különösebb korlátozottság nélkül tudok használni. Értékelem, hogy képes vagyok karba venni a gyermekem, vagy hogy önállóan el tudom látni a teendőimet. Ilyenkor jön rá az ember lánya, hogy tényleg nem kell sok a boldogsághoz.

3267.jpgDesigned by nensuria / Freepik

A bejegyzés trackback címe:

https://hetrolhetre.blog.hu/api/trackback/id/tr4114407426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.