Pocakos nyaralás kettesben

2016-ban nagy terveim voltak a nyaralást illetően: a férjem 30. születésnapját szerettem volna maradandóan megünnepelni. Az időközben beköltözött pocaklakó kicsit felülírta az elképzeléseket, de legalább sikerült kettecskén elutazni. Most a kétéves fiam mellől örülök, ha néha egy romantikus ebédre el tudunk lógni, a kettesben nyaralásról a következő pár évre letettünk.

2016. május (15. hét)

Ricsi 30. születésnapját eredetileg azzal reméltem ünnepelni, hogy megtudjuk, úton van az első gyermekünk. A kismanó az érkezése hírével még pár hetet váratott magára, így valami különleges ajándékot igyekeztem kitalálni. Van néhány úti cél a tarsolyban, amit nagyon szeretnénk együtt megnézni, függetlenül attól, hogy valamelyikünk járt-e már ott. Az egyik ilyen Párizs. Nekem az egyetemi éveim alatt volt szerencsém kijutni egy hosszúhétvégére, szilveszteri időszakban. Akkor megfogadtam, hogy egyszer tavasszal vagy ősszel is meglátogatom a „szerelem városát”.

Ricsi még sosem volt Párizsban, így születésnapjára egy általam készített kupont kapott, néhány fő úti célt megjelölve (Eiffel-torony, Versailles, Disneyland). Nem foglaltam szállást, nem vettem repülőjegyet, mert szerettem volna, ha együtt döntjük el az utazás időpontját. De még mielőtt komolyan elkezdtük volna a szervezést, megtudtuk, hogy szülők leszünk. Nem mertük vállalni a kockázatot, hogy 3-4-5 hónapos terhesen vajon mennyire bírok egy városnézős, mászkálós nyaralást, vagy egyáltalán a repülős utazást, így némi változtatással végül Mátraházán foglaltunk egy ötnapos wellness hetet.

Arról már meséltem, hogy nem volt teljesen eseménytelen a nyaralásunk eleje, de magáról a pihenésről még nem számoltam be. Hozzátartozik a történethez, hogy szeretjük a szállodát, nem először fordultunk meg ott, de – abszolút a helyszíntől függetlenül – eddig egyszer sem sikerült igazán nyugisra az ott tartózkodásunk.

Első alkalommal egy fontos állásinterjúra készült a férjem, így sokat tanult, de még talán ez volt a legnyaralósabb nyaralásunk, csak kicsit sok én-idő jutott mi-idő helyett. Második alkalommal mindkettőnkön az érkezésünktől számított néhány órán belül kijöttek egy csúnya vírus tünetei. Az a fajta vírus, aminél nagyon nem ideális, hogy hallod a fürdőszobából kiszűrődő zajokat. Ráadásul folyamatos váltásban rohangáltunk a wc-re, ilyen-olyan okokból. Egy napot rövidítettünk, így két napot töltöttünk ott, ezalatt ketten ettünk talán annyit, amennyit egy fő egy étkezésre szokott… Ráadásul Ricsi szülinapját is ott ünnepeltük volna, szerveztem neki tortát, de meg se tudtuk kóstolni.

Ilyen előzmények után talán kicsit bátor volt oda szervezni a közeljövő utolsó édeskettesben töltött szabadságát, de annyira szeretjük a környezetet, a hely konyháját és wellness részlegét, hogy mégis erre esett a választás. A gyógyszeres történetet kivéve egész nyugodt hetünk volt, csupán az időjárással nem volt szerencsénk. Annyira szeles idő volt, hogy alig tudtunk kimozdulni, nem igazán tudtunk nagy sétákat tenni a festői környezetben.

A wellness pedig nem volt nagy ötlet, mert akárhogy olvasgattam, illetve érdeklődtem, hogy mit szabad és mit nem, minden kapcsán találtam veszélyeket... Így én a pihenőágyon olvasgattam, amíg Ricsi egyedül áztatta vagy izzasztotta magát. Néha egy-egy desszerttel megleptem magam, hogy azért nekem is jusson egy kis kényeztetés.

Összességében jól éreztük magunkat, tudtunk pihenni, a teljes időt együtt töltöttük. Sokat beszélgettünk a terveinkről, megnéztünk néhány jó filmet… Nem mondom, hogy a legkülönlegesebb nyaralásunk volt, de egy nagyon szép, békés, szerelmes hetet töltöttünk együtt. Kell ennél több?

pocakos_nyaralas.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://hetrolhetre.blog.hu/api/trackback/id/tr4114296847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.